Shakuhachi

A Shakuhachi jap�n bambuszfurulya, a k�nai hsziao k�s�bbi v�ltozata. A bef�v�ny�l�sn�l kifel� ferd�n metszett hangszer sz�l�hez kis borosty�n- vagy csontdarabot illesztenek, amely alkalmass� teszi finom hang�rnyalatok megsz�laltat�s�ra. Ki�bl�s�d� v�ge, a t�lcs�r a madake bambusz sz�r�nak gy�k�r k�zeli r�sz�b�l k�sz�l. A hangszer teste a ki�bl�s�d� v�g�n�l term�szetesen meghajlik, vagy mesters�gesen meg van hajl�tva.A VI. sz�zadban ker�lt Jap�nba Indi�b�l. Indi�ban m�g �t ujj-hely (lyuk) volt rajta, de K�n�ban ez m�r hatra emelkedett. Ezut�n m�g egy lyukkal szaporodott Jap�nban, mik�zben a hangszer meg is hosszabbodott. Jap�n egyik vezet� hangszer�v� v�lt az �vsz�zadok sor�n.

Koto

A koto mintegy 1200 �ve jelent meg Jap�nban, �s K�n�b�l, de eredetileg a nyugati vil�gb�l sz�rmazik. Ez a f�ld�n fekv� penget�s hangszer kicsit kevesebb mint k�t m�ter hossz�, �s kiss� hasonl�t a citer�hoz. A Heian-korban az eredeti �t-hat h�rt m�r tizenh�romra n�velt�k, tov�bb� k�s�bb sokf�lek�ppen fejlesztett�k �s m�dos�tott�k a hangszert.

Shamisen

A shamisen egy h�romh�ros, penget�s hangszer �s legink�bb egy meghosszabb�tott bendzs�hoz hasonl�t. Val�sz�n�leg K�n�b�l sz�rmazik, �s el�sz�r a XVI. sz�zad k�zep�n jelent meg Jap�nban. Az Edo-korszak legelterjedtebb �s legjellegzetesebb hangszere volt. M�g manaps�g is haszn�lj�k a Bunraku �s a Kabuki sz�nh�zakban. A magas sz�nvonal� j�t�k a shamisenen az egyik alapk�vetelm�ny a geisha k�pz�s �s geishav� v�l�s sor�n.