CSERESZNYEVIR�G: A JAP�N TAVASZ

A jap�nok tudnak �lni! �prilisban egyhetes szabads�ggal �nneplik a tavaszt �s kedvenc vir�guk, a cseresznyefa (jap�nul: sakura) vir�gz�s�t. �nnep�k a Hanami, vir�gn�z�st jelent, amikor is az emberek t�megesen mennek ki a szabadba, hogy a cseresznyef�k alatt �nnepelj�k a vir�gz�st. Ki�lnek a vir�gz� f�k al� �s gy�ny�rk�dnek a sz�ps�g�kben. A cseresznyevir�gz�s az orsz�gon bel�l d�lr�l �szak fel� egyre k�s�bb kezd�dik, �gy az egyes v�rosokban kis elt�r�ssel k�vetik egym�st az �nnepek. Az�rt, hogy senki ne maradjon le az esem�nyr�l, a telev�zi� helyi id�j�r�s-jelent�sei el�re k�zlik a vir�gny�l�s v�rhat� idej�t. 

 A Hanami hagyom�nya a VIII. sz�zadig vezethet� vissza, amikor m�g csak az arisztokr�cia k�reiben voltak n�pszer�ek a vir�gn�z�-�nneps�gek, s csak a XVI. sz�zadban terjedt el a szok�s Jap�n minden t�rsadalmi r�teg�ben.

               Eur�p�ban is vir�gzik a cseresznye

Nem is kell nagyon messzire utaznunk ahhoz, hogy mi is r�szt vehess�nk hasonl� �nneps�gen. Burgenlandban szint�n r�gi hagyom�nyai vannak a cseresznyevir�gz�snak. Akinek ez is t�volinak t�nik Budapesten, a Kert�szeti Egyetem budai arbor�tum�ban vagy a F�v�szkertben is tal�l n�h�ny cseresznyep�ld�nyt.

A jap�ncseresznye (Cerasus serrulata) a k�z�ns�ges csereszny�hez hasonl� ig�ny� d�szfa. Vir�gz�sa idej�n az �gak nem is l�tszanak a t�m�tt vir�gcsom�kt�l. Legkedveltebb fajt�ja a r�zsasz�n szirm� `Kansan`. �prilis v�g�n vagy m�jus elej�n vir�gzik. Kerti szoliterk�nt, de ak�r kisforgalm� utc�k sorf�jak�nt is �ltethetj�k. A nemes�tett v�ltozatok vir�ga steril, term�st sem hoz, ami szemetelhetn� az utc�t. A fa leveleit n�ha sz�r�tva, teak�nt hasznos�tj�k. A n�v�ny �sszes r�sze tartalmaz kis mennyis�g� hidrog�n-cianidot, amely - b�r az emberre ilyen mennyis�gben nem vesz�lyes - keserny�s �zt k�lcs�n�z neki.

Tov�bbi fajt�k: